A Te otthonodban ki ül a fotelben?

A Te otthonodban ki ül a fotelben?

Tudod-e, hogy a lakás vagy ház helyiségeinek elrendezése árulkodik a család aktuális élethelyzeteiről és a családtagok egymás felé betöltött szerepeiről?

Ebben a posztban két helyiségbe „nézünk be”, amely a nappali és az étkező.

 

A nappali, mint a család teremtésének, sikerének, egységének megjelenítője:

A lakás nappalija, vagy a nappaliként funkcionáló része (kis lakásoknál az egyik szoba is lehet) kimondatlanul is megjeleníti a családban betöltött szerepeket. A nappali központi bútora az ülőgarnitúra. Amennyiben az, a hagyományos 3 + 2 + 1 elemekből tevődik össze, vagy netán egy kanapé és egy fotel alkotja, akkor az a tradíciók és hagyományos szerepek fontosságát jelképezi, melyben van egy családfő, aki a család “motorja”. Ő többnyire a család férfi tagja, akinek a család tagjai valamilyen minőségben önmaguktól is alárendelődnek. Mindez azonban akkor állja meg a helyét, ha az egyetlen fotelt a családfő használja. Amennyiben az a gyermek kedvenc ülőhelye, akkor annak ellenére, hogy ez a fajta bútorzat a lakás része, az a szerepek fölcserélődését vagy a szerepek megkérdőjelezhetőségét jelképezi.

A fotel a „trónt” szimbolizálja, amely a hagyományos szerepekben az apát, mint Nap szimbólumot illeti meg, vagy azt a személyt a családban, akire összpontosul a többiek figyelme, mert tetteivel, akaratával, irányítási törekvéseivel ő az, akire fölnéznek, ezért a leginkább alárendelődnek felé a családtagok.

Amennyiben több fotel van a nappaliban, úgy a család szimbolikusan nem ekként „mutatja meg”, hogy ki az, aki betölti a családfő szerepét. Két fotel esetén a szerepek mellérendeltsége jelenik meg, amelyben már “eltűnik” az egy embert jelképező Nap szimbóluma és az egyéni érdekek kerülnek előtérbe. 

A nappaliban domináló színek is jelképezik a család, teremtő erejét, fensőbbségét, tiszteletteljes megjelenését. A hagyományos családmodellek esetében a nappali falának egyik közkedvelt színe a Nap színére leginkább hasonlító sárga. A bútorok színe és fajtái is hordoznak szimbolikus képet arról, hogy a család együttes energiája mi felé összpontosul. Például amennyiben a bútorok többnyire sötét barnák vagy szürkék, ott a családban rendkívül fontosak a közös célok, amelyben mindenkinek meg van a maga feladatköre, amelyekért vállalniuk kell a felelősséget, mert úgy vélik, hogy ezen keresztül lehet eredményeket felmutatni, maradandót alkotni, sikereket elérni. Ha ez valamiért fölborul, úgy az egyéni célok már nem hoznak átütő sikert, amely ráadásul megbontja a család egységét. 

 

Az étkező, mint a család stabilitásának megjelenítője: 

A nappalit követően a leginkább családközpontú rész az étkező, amelyben a legbeszédesebb az étkezőasztal, amely a család anyagi és érzelmi biztonságához köthető szerepeket, minőségeket fogja jelképezni.
Figyeld meg az asztalt. Mekkora? Milyen formájú? Hány központi ülőhely van az asztalnál? Melyek lehetnek igazán a központi helyek a választott étkezőgarnitúra és annak elrendezése esetén? Ki ül ezen a helyen?

Minél nagyobb az étkezőasztal, és ekként a helyiség központi részévé válik, annál inkább jelképezi annak igényét, hogy a család jólétben szeretne élni. Amennyiben az étkezőasztal kerek vagy ovális, ott fontos az a hitvallás, miszerint a közös gondolkodás, az együttes cselekedetek azok, melyek igazán sikert és erkölcsi, anyagi bőséget hozhatnak.

Mit nevezhetünk központi helynek?
Az egyik fő ülőhely az asztalnak azon hosszanti vége, amely szemben van az étkező vagy konyha bejáratával (ajtóval, boltívvel, stb.) vagy rálátást biztosít a helyiség bejáratára. Ha sarokülő garnitúrát használ a család és a rövidebbik ülőke része kapcsolódik az asztal hosszanti részéhez, illetve onnan látni rá a bejáratra, akkor az mégsem a valódi központi részt fogja jelképezni, mindössze az „olyan, mintha” elvet szimbolizálja. Olyan, mintha az ott helyet foglaló irányítaná az anyagi és érzelmi biztonság megteremtését a családban, de ez látszólagos. Vajon milyen „király” az, aki lócán ül? Az ülőgarnitúrákhoz általában székek is tartoznak. Amennyiben az asztal végében, széken ül a családfő, ráadásul rálátást kap a bejáratra, ott hasonlóképp megjelenik a családban annak fontossága, hogy az anyagi és érzelmi stabilitást ő adja és irányítsa. Amennyiben az asztal mindkét végén a szülők ülnek, úgy a család nem a hagyományos szerepeket követi, hanem a mellérendeltség lesz jelen. Ez ma gyakori, hiszen rengeteg család már nem a tradícióknak megfelelően épül föl. Célszerű azonban arra figyelni egy közös családi étkezés során, hogy az asztal két végén ne két gyermek foglaljon helyet, hiszen a szülő és gyermek kapcsolatában a szülőé a felelősség gyermeke felé, amely akaratlanul is egyfajta alá – fölé rendelt szerepet hordoz. Ha ez fölborul, ott nehezen kialakítható a harmónia.
Amennyiben senkinek sincs megszokott helye az étkező asztalnál, mert/vagy ritkán étkezik együtt a család, úgy a másik központi szerepre utaló hely mindig az lesz, ahol arra „kényszerül” az egyik családtag, hogy a többiek az étkezés során mindennel segítsék őt. Ilyen lehet, amikor valaki a családban két ember közé ül, ahonnan nehéz fölállni anélkül, hogy a többieket ne zavarja meg. Ezért elsőrangú szerepét úgy jelképezi, hogy másoktól kér segítséget. „Kérlek, add ide a salátát, mert nem érem el. Nem tudok kimenni a sóért, mert ahhoz föl kell, hogy állítsam a gyerekeket.” Az étkezés során ő fogja irányítani a családtagokat, ezzel jelzi a többiek tudatalattijának, hogy jelenleg ő az, aki a család érzelmi stabilitását képviseli, akire a család ebben a pillanatban a leginkább támaszkodni tud. Amennyiben az asztal nem kör alakú, figyeljünk arra, hogy senkit ne ültessünk az asztal sarkához.

 

Ha számunkra fontos vendéget fogadunk, célszerű megtisztelni őt azzal, hogy az otthonunkban a legkényelmesebb helyre ültetjük.

 

Megosztom a cikket a Facebook-on

 

 

Kiegészítés: A cikk megjelenését követően egy kedves Olvasóm levélben föltett egy kérdést, amely a következő: 

“Nagy érdeklődéssel olvastam a cikket! Kérdezni szeretném, hogy hogyan alakulnak az olvasottak a csonka családokkal ( pl. anya és 1 vagy 2 gyerek), és mi a helyzet az egyedülálló férfiak esetében vagy az egyedülálló, hétvégi apukák esetében?” 

A választ itt is szeretném megosztani, talán segítség lehet mások számára is:

A gyermekeket egyedül nevelő anya esetén az anya lép a családot fenntartó központi szerepbe, ezért ebben az esetben sem célszerű a gyermekeket a fotelbe szoktatni (ha 1 db fotel van a nappaliban), hiszen az is magával hozza a szerepek felcserélődését, amely azt jelenti, hogy a gyermek/gyermekek lesznek azok, akik az anyát irányítani fogják, ezzel a szülőt gyengítik, tőle a döntési lehetőségeket elveszik, az anya alárendelt szerepbe kerül. Azt szükséges tudatosítanunk, hogy a családtagok éppen aktuális szerep-béli felosztásai minden szinten (ennél fogva az otthonban is) megmutatkoznak, viszont ezt a szülő nem mindig veszi észre, hiszen szubjektív saját gyermekeivel szemben. Ugyanakkor, ha megtanul a szimbólumok segítségével rálátni ezekre a helyzetekre, akkor objektíven tekinthet a jelenlegi családi kapcsolódásokra. A “szerepcsere” természetesen abban is megmutatkozhat, hogy folyamatosak a konfliktusok az anya és gyermekei között, ezt azonban az anya sokszor nem ennek tulajdonítja, hanem kivetíti a problémát az iskolára, társadalomra, vagy más jellegű élethelyzetre. 
 
Nézzünk egy példát: ha az első gyermek ül a fotelben, aki fiú, akkor ő az anyával szemben automatikusan átveszi a családból kikerült apa szerepét, ezzel korlátozva az édesanya érzelmi kapcsolatának kialakulását. Úgy is lehet mondani, hogy “kiüti a férfit” az anya életéből. Az anya pedig csodálkozik, hogy egyik kapcsolata sem sikeres, mert egyikben sem jut el a férfivel a közös célokig. Ha kislány foglalja el rendre a fotelt, az anya nem lesz befogadó a kialakuló érzelmi kapcsolatokra, mert a kislány “kiüti” az anya érzelmi nyitottságát, érzelmi befogadását. 
Amennyiben az anya rendezi az alá – fölé rendelt szerepeket (persze nem csak a fotel visszaszerzésével, hanem érzelmi, kapcsolati szinten is), majd ezt követően élethelyzetet vált és összeköltözik valakivel, akkor célszerű átadni a fotelt a férfinek. Ne feledd, ha változtatsz az egyik szinten, a többi szinten is létrejön a változás. 
 
Az egyedülálló férfiak esetén, ha párkapcsolatot, családot szeretnének, arra célszerű figyelni, hogy ne csak fotel legyen a nappaliban, hanem kanapé is. Gyakori, hogy kis lakásban élnek és egy fotel illetve az ágy lesz a központi bútor benne. 
Ha hétvégi apukáról van szó, aki szintén egyedül él, az ő dolga is ugyanaz, mint a fönt említett egyedülálló anyának. 
 
A “csonka” családok, illetve “patchwork” családok nappalija elárulja a jelenlegi élethelyzetet, de nagyon fontos, hogy ezt nem minősítve kell kezelnünk, hiszen nem ez a cél. Ez egy jelenlegi minőség (állapot) és nem minősítés. Amennyiben a gyermekeit egyedül nevelő szülő szeretne változtatni a problémán, akkor van igazán létjogosultsága például a bútorok lecserélésének vagy átrendezésének, illetve új szokások kialakításának. 
 
A fontos igazán az, hogy a családban mielőbb észrevegyük a szokások ösztönös átalakulását, mert az azonnal jelzi a probléma kezdetét! Azt hamarabb észrevesszük, hogy a gyermeket eddig nem vonzotta a fotel, mert tökéletesen elvolt a kanapén, de most folyton oda akar ülni. Vagy a férjnek eddig kedvenc helye volt, rendszeresen használta, de mostanában nem ül arra a “kedvenc helyre”. Az ösztönös cselekedeteinket nem tudjuk mindig, minden helyzetben kikapcsolni. Az ösztön a tudatalattival áll kapcsolatban, ezért rendre hamarabb kivetíti a problémát, mint ahogyan azt mi a tudatunkkal, racionálisan érzékeljük. Ha a férj már nem használja a fotelt, az azt jelképezi, hogy olyan élethelyzetbe került, amelyben a Nap szimbólumainak egyike “megsérült”.
Ilyen lehet:
– a férj szerep “sérülése”, vagyis az érzelmi kapcsolat megváltozott a feleség irányába
– a fensőbbség szerep “sérülése”, például a vállalkozása megingott,
– a tekintély szerep “sérülése”: a feleség vagy a többi családtag már nem tud rá felnézni.
 
Nagyon fontos: a lakásunk, mint életünk színtere jelez, jelképez, de nem okoz valamit. Olyan nem létezik, hogy azért válnak el a felek, mert két fotel van egy lakásban. Az azonban élő szimbólum, hogy azért van két fotel egy lakásban, mert a családban az egyéni célok sokkal inkább dominálnak, mint a közös célok. Ebből kifolyólag már létrejöhet válás. Ha változást szeretnénk, akkor szokásainkat szükséges tudatosan alakítani, amelyhez az élethelyzetünk is alkalmazkodni fog, amihez már igazodhat a bútor lecserélése is. 

Sebhely vagy sérülés nyoma a homlokon

Tudod-e, ha egy ismerősöd homlokán, esetleg az orrán korábbi sérülés hegeit vagy sebhelyet látsz, az azt jelképezi, hogy az illetőnek kiemelt helyzetben van a Marsa? Mindez megmutatja, hogy rendkívül fontos lesz életében a másokért való küzdelem, a másokért való tettek. Idáig el kell tudni jutnia. Ezt akként tanulta/tanulja meg, hogy előfordulhat, hogy másokkal küzd, de ... Olvass továbbSebhely vagy sérülés nyoma a homlokon

Close